Debrecenben a Nagyerdőt érintő fejlesztések következtében, egy egyedülálló építészeti megoldásokkal gazdagított parkerdő jött létre, ami mind a helyi lakosok, mind a Debrecenbe látogató hazai és külföldi turisták számára unikális élményeket rejt. Ezen élmények a Nagyerdei park különböző részein helyezkednek el, egymástól gyalogosan könnyedén bejárható távolságban. Egy adott területen (II. János Pál pápa tér) a látogatói útvonalak metszik egymást, így kínálva kitűnő helyszínt egy központi találkozó-, és kiindulópontnak.
Az eredmény egy 360 fokban körbejárható alkotás ami a járókelői nézet minden oldalából különböző, három kristályos szerkezetű kapu absztrakt egybeolvadása alkot, ugyanakkor felülnézetből szív szimbólumot formál. Körbejárva az alkotást, a rendezett aszimmetriája inspirálja a szépséget, ugyanakkor felülnézetből a szimmetriája, és az általa formált szív szimbólum nyújt pozitív visszacsatolást, megnyugtató érzetet.
A kristályok egyszerre nagyon kifinomult szerkezetek, ugyanakkor primitívek. Mindenhol megtalálhatók, de nem mindennaposak. A természetben a kristályosodás akkor következik be, amikor a molekulák összegyűlnek, és stabilizálódnak. A szobor a kristályos formavilágával utal egy olyan találkozóhelyre, ahonnan az itt kialakult látogatói csoportok, párok immáron együtt új elemként indulhatnak felfedezni a közös élményeket.
A kapukon történő áthaladás megadja a látogatónak az útirányt az egyes élményelemek felé, így irányjelzőként funkcionál, ugyanakkor különböző területek közötti áthaladás jelképe és kozmikus szimbólumként a különböző régiók közötti átjárhatóságot jelzi (ég/menny kapuja). A föld és a menny közötti átjárást számos mitikus világképben is a kapu biztosítja.
A szív mint szimbólum az élő szervezet központja ami reflektál a látogatóktól lüktető debreceni és nagyerdei életre, összetartozásra és szeretetre.
A különböző szögekben döntött tükörpolírozott rozsdamentes lapok váltakozó ritmusa kaleidoszkópként hat, amely tükrözi a környezet töredezett nézeteit, támogatja a néző és a műalkotás kölcsönhatását. Aspektusai többszintű és állandóan változó képet hoznak létre, ilyen módon a néző a műalkotás, és annak komplex reflexióinak a szerves részévé válik. A spontán kialakult képtöredékek egyedi kapcsolatot generálnak, új nézőpontot mutatva önmagunkra és a környezetre.
Összességében a szerkezet több mint 130 tükörpolírozott rozsdamentes acél lapból készül, 12 méter átmérőjű és a legmagasabb pontja 3,5 méter. Dimenziói ellenére, formája és a térben betöltött hangsúlya könnyed, szellős érzetet kölcsönöz, nem nehezedik a környezetére.
Az így létrejött mű a jelen kor lenyomata ami a múltból táplálkozik de a jövőbe mutatva az élmények felé nyit kapukat.
A 3-as szám: A világ hármas osztottságát szimbolizálja, ugyanakkor számos vallás közös mitikus száma. A hármas, az abszolút tökély számaként, az utolérhetetlen eszményi egység jelzője (szellem – test – lélek, születés – élet – halál, múlt – jelen – jövő, vallási jelentésben a szentháromság jele) A vallásos emberek szent számként tisztelik a hármast, hiszen az Istenben lévő három személy, az Atya-Fiú-Szentlélek szentháromságának a jelképe, Krisztusban egyesült a király, a pap és a próféta, továbbá a hármas számban tobzódnak a népmesék is: hárman voltak a mesék hősei, hárman az ördögfiókák és az árvák, a tündérek három kívánságot teljesítettek, három varázsigét mondtak, három életet éltek, minden esemény három napon és három éjjelen át tartott, három próbát kellett kiállni, három legfőbb erényt ismertek, háromnapi járóföldre volt a cél, és háromszor lehetett próbálkozni.
A 12-es szám: Az év 12 hónapból áll. 12 állatövi jegyet találunk az asztrológiában. Az Olümposzon 12 főisten lakott. A mennyei Jeruzsálem alapköveit 12 drágakő ékesítette “A tizenkét kapu tizenkét gyöngy volt… (Jelenések 21:21), Jézust 12 apostol vette körül.